Kedves Aranyalma olvasók!
Ma – piacnap lévén – újra sok ismerőssel találkoztam beszélgettem. Az iskola szinte minden esetben szóba kerül. Egyre érdekesebb kérdések merülnek fel. A mai nap valamiért a nyelvtanulás körül forogtak a gondolatok:

C.: Hányadiktól fognak a gyerekek nyelvet tanulni?
M.: Már első osztálytól. Ráadásul kettőt.
C.: Nem megterhelő az egy elsős számára? Sok mindent kell megtanulnia. Ehhez még a nyelveket is?
M.: A fogváltást követően a gyermekek a környezetükben álló ember szavaira lesznek figyelmesek. Nagyon kíváncsiak, szeretnének minél több dolgot megtudni a világról. Ebben az időszakban a lehető legideálisabb elkezdeni az idegennyelv tanulását. Persze nem nyelvtani szabályokkal vagy hasonló, a gyermek számára 7 évesen érthetetlen dolgokkal. Sokkal inkább úgy, mint ahogy az anyanyelvét is megtanulta. A hallott idegen nyelven keresztül, dalokkal, mesékkel, versekkel, közben pedig sok-sok játékkal.
C.: Ha nem tanulja meg a nyelvtant, honnan fogja tudni, hogy mit hogyan kell mondania?
M.: Onnan, hogy hallás után megtanulta. Ahogyan mi magunk sem gondolkodunk azon, vajon tárgyas vagy alanyi ragozást használunk éppen, helyette sokkal inkább csak beszélgetünk a bennünket érdeklő dolgokról. Persze ez nem jelenti azt, hogy a Waldorf iskolában a gyerekek csak játszanak nyelvórán. Amikor már életkorukból adódóan kíváncsiak arra, mi miért történik (3. osztály után), akkor idegen nyelvből is megtanulják a nyelvtani szabályokat.
C.: De addigra már egészen magabiztosak szabályok nélkül is. Óh, milyen jó is lett volna, ha annak idején engem is így tanítottak volna! Ma is összeugrik a gyomrom, ha meg kell szólalnom németül, pedig nyelvvizsgáztam is!
M.: Ismerős érzés. A Waldorf iskolás gyerekek nagy magabiztossággal beszélnek idegen nyelven, nem feszélyezi őket, ha meg kell szólalniuk más nyelven.
C.: És milyen nyelveket fognak tanulni?
M.: Angol és orosz nyelvet.
C.: Az angolt értem. De hogy jön a képbe az orosz? A német sokkal kézenfekvőbb lenne…
M.: Az angol nélkül ma már nem könnyű boldogulni, ezért ez nem is volt kérdés, hogy az egyik nyelv ez lesz. A német és az angol egyaránt germán nyelvcsaládba tartozik, azaz nagyon sok a hasonlóság bennük. Ha az egyiket tudod, a másik megtanulása sem fog nagy nehézségbe ütközni. Ezért olyan nyelvet választottunk mellé, amely teljesen eltér ettől. Az orosz nyelv nem túl nehéz, viszont teljesen más a hangzása, kiejtése, sőt az írása is, mint az angolnak. Amikor a gyerekek negyedik osztályban idegen nyelven is írni kezdenek nagyon izgalmasnak találják a latin betűkön túlmutató írásmódokat. A harmadik évfolyamon ismerkednek majd az Ószövetséggel, és vele együtt a héberrel, illetve a székely magyar rovásírással is. Különösen élvezik, hogy az eleinte csupán kriksz-krakszoknak tűnő „firkálmányok” értelmet nyernek, és olvasható betűkké alakulnak át. Mintha egy beavatási szertartáson esnének át 🙂 Ehhez társul a negyedik évfolyamon az orosz írásmód elsajátítása. Ekkor elkészülnek az első önállóan kialakított, papírra vetett nyelvkönyveik is, melyekben leírják, amit eddig tanultak. Az írás által az olvasási készségük is fejlődik, sikerélményeket érnek el, hiszen tudják jól a szövegeket. A belső hallásuk alapján megfigyelik milyen összefüggések vannak az írott és a hallott szöveg között.
Mindezeken túl, a nyelveken keresztül a népek közötti kölcsönösség kerül előtérbe. Erre a gondolkodásmódra napjainkban nagy szükség van.
Még egy érdekességet is hallottam egy előadáson az orosz nyelvvel kapcsolatosan. Alfred Tomatis fülész orvos az 1990-es években vizsgálatot végzett, melyben tesztelte a különböző anyanyelvű emberek hallását. Azt találta, hogy minden nyelv másfajta fülelést, hallgatást igényel. Az angolok a magas frekvenciájú hanghatásokat jobban hallják. Épp úgy, mint a gyermekek általában, így ez a nyelv alkatilag is közelebb áll a gyerekekhez. Továbbá az oroszok képesek meghallani a legtöbb frekvenciát. A hallási befogadó képességüknek köszönhetően nagyon jól tudnak nyelvet tanulni. Vagyis ennek a két nyelvnek a választásával szeretnénk a gyermekek széles látókörét, és további nyelvtanulását is megalapozni.
C.: Hú, nem is gondoltam, hogy ennyi minden rejtőzik egy-egy nyelv tanulása mögött! Nagyon tetszik, hogy ilyen tudatosan gondolkoztok!
M.: Köszönöm, igyekszünk! Szeptembertől induló programsorozatunkban még több érdekességet megtudhatsz a nyelvtanulással kapcsolatosan!
C.: Hol találom ennek az időpontját?
M.: Figyeld a Facebook oldalunkat, és a honlapunkat! Hamarosan közzé tesszük!
C.: De jó! Köszönöm! Figyelni fogom! Örülök, hogy találkoztunk!
M.: Én is örülök! Várunk szeretettel! Szia!
C.: Szia!

És várunk benneteket is szeretettel!
Beszélgetését lejegyezte: Schmidt-Mézes Mónika